D-vitamin
A napfény az élet alapfeltétele, nem meglepő, hogy a napfény által termelt D-vitamin az egyik legalapvetőbb, legtöbb szervre ható építőeleme az emberi szervezetnek, arnely hatással van nemcsak a csontok és az idegrendszer fejlődésére, de az immunrendszer működésére is. A magyar lakosság 95 százaléka D-vitamin hiányos - ez a Szemmelweis Egyetem l. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja által elvégzett első, országos, reprezentatív D-vitamin-szintmérő kutatás legfontosabb megállapítása.
Csirák
A növények magvaiból, a nedvesség és a meleg hatására óriási energíávat tör elő az új élet. A magok nagy mennyiségben tartalmaznak enzimeket, amik szükségesek egy növény felneveléséhez és anrelyek csírázáskor még inkább felszaporodnak! A legkitűnőbb enzimforrásaink a növényi csírak. A csírák vitamin-, ásványi anyag-, nyomelern- és aminosavforrásként is hasznos táplálékot jelentenek.
Hiánybetegség
Magyarországon az UV-sugárzás szintje az októbertől márciusig terjedő időszakban alacsony, emiatt az alacsony D-vitamin ellátottság (melyet főként a szabadban eltöltött időtartam, az öltözködés, a földrajzi helyzet határoz meg), különösen télen és kora tavasszal gyakori. Aki kevés időt (napi 10-15 perc intenzív napsütés elegendő) tölt a napsütésben szabadban, egész évben hajlamos lehet a D-vitamin hiány kialakulására.
D-vitamin-hiány akkor alakul ki, amikor mind a napfénynek kitettség, mind a táplálékbevitel elégtelen. A D-vitamin-hiány negatív kalciumegyensúlyhoz, csontvesztéshez, a csonttörések fokozott kockázatához vezet. Súlyos esetekben másodlagos hyperparathyreoidismust, hypophosphataemiát, proximalis izomgyengeséget és osteomalaciát eredményez, tovább növeli a csontritkulásban szenvedő egyének csonttöréseinek kockázatát. A kiegészítő D-vitamin bevitel csökkenti ezeket a kockázatokat és azok következményeit.
A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás UV-B spektruma (ezért nem alkalmas a döntően UV-A sugarakat tartalmazó szolárium a D-vitamin pótlására).
Oszteoporózisról abban az esetben beszélünk, ha a gerinc, illetve a csípő csontdenzitási (BMD) értéke a fiatalkori csonttömeg-átlagnál 2,5 standard deviációval (SD) (-2,5 T-score) alacsonyabb, illetve ha a kórtörténetben - a BMD értéktől függetlenül - fragilitás miatti csonttörés szerepel. A növekvő szervezetben kialakuló D-vitaminhiány rachitishez, felnőttekben pedig osteomalaciához (csontlágyuláshoz) vezet.
D-vitaminhiány alakulhat ki nem megfelelő táplálkozás, malabsorptio (pl. krónikus bélbetegség, a máj biliáris cirrozisa, kiterjedt gastrointestinális rezekcio) következtében, vagy ha valaki nem tartózkodik eleget napfényen. Az ismétlődő, vagy tartós D-vitamin és kalcium hiány hátrányosan befolyásolhatja a csontszerkezetet.
12 orvosi szakmai társaság állásfoglalása a korábbi 200 NE helyett (!) 2000 nemzetközi egység bevitelét javasolja táplálékkiegészítő formájában felnőtt embernek a téli hónapokban. Mivel magzati korban a D-vitamin-ellátottság az anya vitaminszintjével arányos, a várandósság alatt különösen fontos a megfelelő pótlása. A vitamin nagy mennyiségben található tengeri halakban, a csukamájolajban, kis mennyiségben pedig a tojásban, májban fordul elő.
Az autoimmun betegségek közül az alacsony D-vitamin-szint növeli a reumás ízületi gyulladások, az inzulinfüggő cukorbetegség és a sclerosis multiplex kialakulásának esélyét. A D-vitamin hiánya hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához, megnöveli a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatát. Vesebetegségek esetén a D-vitamin-hiány kockázata fokozott. Emlőrák és vastagbéldaganatok kialakulása és lefolyása szempontjából a D-vitamin-hiány bizonyítottan rizikótényező. A máj- és epeúti betegségek fokozzák a D-vitamin-hiány kockázatát.
 
 
 
 
 
 
|
